Új kiadványok
Vér nátrium
A vérszérum nátriumkoncentrációjának referenciaértéke (norma) 135-145 mmol/l (meq/l).
Egy 70 kg-os egészséges ember szervezete 3500 mmol, azaz 150 g nátriumot tartalmaz. Ennek a mennyiségnek a 20%-a a csontokban koncentrálódik, és nem vesz részt közvetlenül az anyagcserében. A nátrium legnagyobb része szinte teljes egészében a sejten kívüli tér folyadékában található.
A nátrium az extracelluláris folyadék fő kationja, ahol koncentrációja 6-10-szer magasabb, mint a sejtek belsejében. A nátrium fiziológiai jelentősége az ozmotikus nyomás és a pH fenntartása az intra- és extracelluláris terekben, befolyásolja az idegi aktivitás folyamatait, az izom- és szív-érrendszer állapotát, valamint a szöveti kolloidok "duzzadásának" képességét.
A nátriumot a vesék (vizelettel), a gyomor-bél traktus (széklettel) és a bőr (izzadsággal) választja ki. A vesék nátriumkiválasztása széles tartományban ingadozik: 1-150 mmol/nap. A széklettel 1-10 mmol/nap vész el. A verejték nátriumkoncentrációja 15-70 mmol/l.
A nátriumszabályozás vesén keresztüli mechanizmusa a legfontosabb tényező a normál plazma nátriumkoncentráció fenntartásában. A hiponatrémia és/vagy hipernatrémia számos oka összefügg a veseműködési zavarral.
A szérum nátriumszintjének jelentős emelkedése vagy csökkenése a víz és sók aránytalan vesztesége miatt következik be. Ezek az állapotok sürgősségi ellátást igényelhetnek.
[