Új kiadványok
Laparocentézis
Laparocentézis technikája
A beavatkozás előtt teljes vérképet, vérlemezkeszámot és véralvadási állapotot kell végezni. A hólyag kiürítése után a betegnek egyenesen kell ülnie az ágyban, 45°-os szögben hátradőlve. Nyilvánvaló és diagnosztizált ascites esetén a szúrás helye a köldök és a szeméremcsont közötti középvonalban található, és fertőtlenítőszerrel és alkohollal kezelik. Mérsékelt ascites esetén az ascites folyadék pontos helyét hasi ultrahanggal határozzák meg. Steril körülmények között a szúrás helyét 1%-os xycainnal érzéstelenítik a hashártyához. Diagnosztikai laparocentézishez egy fecskendőhöz (50 ml) csatlakoztatott 18-as méretű tűt szúrnak a hashártyán keresztül (általában jellegzetes pattogó hangot adva). A folyadékot könnyedén felszívják a fecskendőbe, és laboratóriumba küldik sejtszám, fehérje- vagy amiláztartalom, citológia vagy bakteriológiai tenyésztés céljából. Terápiás (nagy térfogatú) laparocentézishez 14-es méretű üreges tűt használnak, amely egy vákuumszívó rendszerhez csatlakozik, ami akár 8 liter ascites folyadék eltávolításához szükséges. Intersticiális ödéma jelenlétében a folyadékújraeloszlás okozta posztmanipulációs hipotenzió ritka.
Laparocentézis: ellenjavallatok
A laparocentézis abszolút ellenjavallatai közé tartozik a súlyos, gyógyíthatatlan véralvadási zavar; a bélelzáródás; a hasfal fertőzése. Relatív ellenjavallatok a beteggel való nehézkes érintkezés, a szúrt terület sebészeti beavatkozásaiból eredő hegek és a súlyos portális hipertónia, amely a hason kifejezett oldalvénás hálózattal jár.

[